fbpx

Tetris a csomagtartóban

Ha ki kellene választanod az egyetlen olyan tulajdonságát a különböző ŠKODA modelleknek, amelyik mindegyikben meghatározó, akkor szinte biztos, hogy a hatalmas csomagtartó lenne az. A Škodák csomagtartója legendás méretű, és ez alól a legújabb, teljesen elektromos modell, a ŠKODA ENYAQ iV sem kivétel. A katalógusokban literben adják meg a csomagtartók méretét. De gondolkodtál már azon, hogy miként mérik azt?

Egy ilyen kérdés után persze beindul az ember fantáziája. Biztos valamilyen méretpontos, rugalmas tartályt készítenek, amit feltöltenek vízzel, vagy valamilyen folyadékkal… és puff. Meg is vagyunk. A valóság ezzel szemben sokkal prózaibb, és inkább hasonlít ahhoz a folyamathoz, amikor a nyaraláshoz szükséges összekészített holmit próbálod a tetris-hez hasonlóan bevarázsolni a csomagartóba. Talán csak a fogak között elsziszegett szitokszó kevesebb. Sőt biztos.

Persze, itt nem lehet gumimatraccal, és hűtőtáskával mérni a csomagtartó méretét, ezért a technikusok szabványosított, 1 literes blokkokat rendeznek, amelyek mérete 20 × 10 × 5 centiméter. A blokkok elrendezését egy műszaki szabvány szabályozza, egészen pontosan az ISO3832 számú.

Bár ez elég egyszerűnek tűnhet, a folyamatnak – akárcsak a nyári pakolásnak – vannak buktatói. „A legfontosabb, hogy az a csomagtartóméret, amelyet a téglák segítségével megmérünk, majd a jármű műszaki specifikációjában megadunk, bármikor igazolható legyen” – mondja Ladislav Kraus, aki a ŠKODA csomagterek kialakításáért felel. Elméletileg tehát, ha lenne otthon egy csomó ilyen szabványos téglád, bármikor meg tudnád ismételni ezt mérési folyamatot, és az eredmény ugyanaz lenne.

Persze van néhány lényeges szabály, amit neked is be kellene tartanod. Például nem szabad erővel beszuszakolni a téglákat a résekbe, bár azért a szőnyegek és a kárpitok adnak egy (nagyon) kis rugalmasságot. A szabványok azt is szigorúan meghatározzák, hogy meddig pakolhatják a téglákat. Nem mindegy például, hogy a műszaki szabvány verziójától függően a hátsó ülés háttámlájának a széléig, vagy a csomagtartó pereméig. Már ez is nagy különbségeket eredményezhet a különböző modellekben. A téglák azonban semmiképpen sem emelhetik meg például a csomagtérroló magasságát (nem úgy, mint nyáron).

Természetesen a technikusok hatalmas tapasztalattal rendelkeznek ebben a mérési folyamatban, és tudják, hogyan lehet a lehető legtöbbet kihozni a csomagterekből. Ennek eredményeként eddig mindig sikerült valamivel jobb liter-teljesítményt elérniük, mint a számítógépes szimulációknak. Ez a „harc” az extra literekért a csomagtartóban még azelőtt megkezdődik, hogy elkezdenék rendezni a csomagtartóban lévő téglákat.

Hiszen a csomagtartó méretét alapvetően határozza meg az autó formaterve, és tekintettel kell lenni a szerkezeti kialakításokra is, hiszen fontos a biztonság is. A tervezési munkát számítógépen kezdik, ideértve a térfogatmérés szimulációját is. Ezt a program is szabványosított blokkokkal végzi, igaz ezúttal csupán virtuálisokkal.  

Paradox módon azonban ez a munka keményen megdolgoztatja a számítógépeket.„Könnyen elmehet vele akár 3 nap is. Ez azért van, mert a számítógép a lehető legjobb elrendezést keresi. Ha egy blokk nem illik be valahová, akkor a program megpróbálja kideríteni, hogy meddig kell visszalépnie a tér optimális kihasználása érdekében „- teszi hozzá Peter Hancko, a ŠKODA egyik csomagtartér-tervezője. A valóságban a fizikai blokkok rendezése néhány órát vesz igénybe, a csomagtartó méretétől függően. „A valós mérések során a technikusok tapasztalata általában jobb eredmény elérését teszi lehetővé, mint amit a számítógépes modell, az átlagos javulás plusz 5 liter körül van”- mondja Hancko.

Ez azért is lehetséges, mert a technikusok kamatoztatják korábbi tapasztalataikat, de csak olyan trükköket vethetnek be, amelyeket a szabvány megenged. Ilyen például, hogy mindent eltávolíthatnak a csomagtartóból, ami nincs csavarral rögzítve. Persze nem az a cél, hogy egy olyan értéket produkáljanak, amely nem tükrözi a valóságot.

Ha megnézünk egy műszaki adattáblát, akkor két értéket tűntetnek fel. A második, nagyobb érték arra vonatkozik, amikor lehajtjuk az üléseket a csomagtérben. A lehajtott ülésekkel történő mérés viszonylag bonyolult feladat. Például az első üléseket is megfelelő helyzetbe kell állítani hozzá. Ezt próbabábuk használatával érik el. Ezek a bábuk arra szolgálnak, hogy az ülést olyan helyzetbe hozzák, amelyet egy átlagember számára a műszaki szabvány meghatároz. Ezután egy polikarbonát válaszfalat helyeznek az ülés mögé, hogy elhatárolják azt a helyet, ameddig a tömböket elrendezhetik. Ez megakadályozza, hogy a blokkok elcsússzanak az ülések között. Az autó első ülései mögött elhelyezett különféle egyéb tárolóhelyeket is lehajtott ülésekkel számolják a teljes térfogatba: ezek tartalmazzák az ajtókban, a sárvédőknél lévő rekeszeket és így tovább.

Ez azért van, mert a műszaki szabvány előírja, hogy a legnagyobb mért csomagtértérfogatot kell megadni. Természetesen, ha extrákat rendelünk autónkba – teljes értékű pótkerék, hangrendszer, stb. – azok csökkenthetik a maximális csomagtartó kapacitását autónknak.

Előző

Következő

Hozzászólás írása

Pin It on Pinterest

Tetszett?

Oszd meg másokkal is!