A Mladá Boleslav-i ŠKODA Múzeum számos egyedülálló kiállítási tárgyat rejt. Ezeket főként a prototípus- és sportautó-gyűjteményének otthont adó raktárban őrzik.

A raktár két részre oszlik: a túra a ŠKODA sorozatgyártású autóinak előfutáraival, valamint olyan tanulmányokkal és prototípusokkal kezdődik, amelyek soha nem kerültek gyártásba. A második rész a ŠKODA sporttörténelmére összpontosít, egy sor versenyautóval, amelyekkel a látogatók felidézhetik magukban a versenyek hangulatát. Tarts velünk egy rövid túrára. Idegenvezetőnk Michal Velebný, a restauráló műhely koordinátora.

Valószínűleg az első, ami a legtöbb látogató szemét megragadja a kiállításon, az a fekete ŠKODA 110 SUPER SPORT „Ferat” kupé (1971/1981), amely eredetileg egy sportautó prototípusa. Tíz évvel a kifejlesztése után azonban az autót átalakították, hogy főszerepet játszhasson a „Ferat vámpírja” című cseh horrorfilmben, amely egy vérszomjas autóról szólt.

A halványkék ŠKODA 720 ID egy középkategóriás szedán, amelynek karosszériáját a legendás Giorgetto Giugiaro ITAL DESIGN stúdiója tervezte. A modell egy modern, a világ számos országában értékesíteni tervezett, klasszikus hajtáskoncepcióval készült autó, és arról mesél, hogy miként hiúsult meg az általa megtestesített álom. Az 1970-es évek elején ezt az ígéretes fejlesztést megakasztotta Csehszlovákia konszolidációs politikája, így sosem került sorozatgyártásba.

Kicsit tovább sétálva megpillanthatjuk az autószalonok korábbi sztárjait, nevezetesen a 2003-ban Frankfurtban és 2005-ben Genfben kiállított két koncepcióautót. Ezekkel a modellekkel tesztelte a potenciális vásárlók reakcióit a ŠKODA. Hiszen mindkettő olyan modell előzetese volt, melyekkel új piaci szegmensekbe tervezett belépni a márka. Mivel ezek a reakciók pozitívak voltak, így először a ROOMSTER – amely az első és azóta is egyetlen egyterű modellje maradt a márkának – majd kicsivel később a YETI került a szalonokba. Ez utóbbi kövezte ki az utat az azóta a vásárlók kedvenceivé vált modellek számára, mint a nem olyan rég frissítésen átesett KODIAQ és KAROQ.

Persze nem minden koncepcióautó kerül később gyártásba. Így például a ŠKODA Múzeum következő kiállított darabja sem. 2006-ban Párizsban láthatták a látogatók a sárga ŠKODA JOYSTER-t, ám a háromajtós ferdehátú nem maradt több, mint egy szép álom. Nem úgy a közvetlen szomszédja a ŠKODA Múzeumban, a bemutatásakor zajos sikert aratott ŠKODA VISION C. A cseh autógyártó tervezői ezen tesztelték, hogy hogyan fogadják a vásárlók az új formanyelvet a Crystal Design-t. A koncepcióautó végül zöld utat kapott, és nem sokkal később bemutatkozott a SUPERB harmadik generációjaként.

Most azonban Michal Velebný a ŠKODA Múzeum legrégebbi pályaversenyautójára, a ŠKODA 1101/1102 „Tudor” alapján készült, szivar alakú ŠKODA SUPERSPORT-ra (1950) mutat rá. Robusztus mechanikai alapja ellentétben áll a szomszédos 1965-ös és 1966-os Formula-3-as autópárral, amelyek a ŠKODA 1000 MB szedán módosított technikáján osztoznak. Igen, a népszerű „MB”, mint korabeli versenyautó. A motor természetesen itt is hátul van, mint a sorozatgyártású modellben. 

Az elegáns Formula 3-as autók után egy a kezdetlegesnek kinéző, sárga ŠKODA BUGGY feltűnő kontrasztot alkot. A ŠKODA 100/110 L sorozatra épülő BUGGY 1971-ben nyerte meg első hazai bajnokságát, az 1000 cm3-es és az 1150 cm3-es kategóriában egyaránt. A módosított alvázra egy minimalista, bukókerettel ellátott karosszéria került. A motorsportrészleg korlátozott kapacitása miatt azonban a ŠKODA az 1972-es szezonban búcsút intett az autocrossnak.

A ŠKODA SPIDER I egy 1972-ben épített prototípus volt, amelyet pálya- és hegyi felfutóversenyzésre építettek. Már az első szezonban Jaroslav Bobek megnyerte vele a B5-ös kategória bajnokságát. A 720-as széria 1771 cm3-es négyhengeres motorja 154 lóerőt (113,3 kW) teljesített, ami az aerodinamikus karosszériának köszönhetően lehetővé tette a 220 km/h-s sebesség elérését. De csak egyetlen ŠKODA SPIDER I készült. Ezzel szemben a ŠKODA 120 S szedán meglehetősen elterjedt, és mind a gyári csapat, mind a hazai és külföldi magánversenyzők nagy sikerrel használták.

A farmotoros fejlesztési sorozat a B csoportos versenyekre tervezett ŠKODA 130 LR-rel zárul, amely 1985 és1988 között versenyzett. Számos sikert ért el, többek között az Akropolisz-ralin, a RAC-ralin és az 1000 Lakes Rallyn. Az 1295 cm3-es, négyhengeres motor versenyváltozata két Weber-karburátorral 136 lóerőt (100 kW) teljesített, a karosszériát pedig többek között alumínium motorháztetővel és ajtókkal, valamint műanyag ablakokkal könnyítették meg.