fbpx

Ahogyan egy ŠKODA életre kel: 90 éve és ma

Egy új autó születése csodálatos dolog. Bonyolult folyamatokat kell összehangolni egymással, hogy a végeredmény tökéletes legyen. És bár a 90 évvel ezelőtti ŠKODA gyár egykori dolgozója biztosan nem tudna mihez kezdeni a mai mladá boleslavi üzemben, azért az alapfolyamatok ma is ugyanolyanok, mint régen.

Csak gyorsabban, precízebben és sokkal-sokkal kevesebb élőmunkával végzik őket. És ezek összeségének köszönhetően sokkal olcsóbbak lehetnek az autók, mint 90 éve, amivel mi vásárlók járunk jobban.

Akkor és most: a karosszéria elemek raktára

A tömeggyártás persze egészen más dimenziót jelentett akkor, mint ma. 1925-ben, amikor a Laurin & Klement gyár a ŠKODA csoport részévé vált egy negyedév alatt összesen 17 L&K modellt adtak el Prágában, és ezzel a márka az első három legkelendőbb egyike volt. Ma a ŠKODA egyetlen hónap alatt több, mint 100 000 autót értékesít. Ennek köszönhetően is, míg 1925-ben csupán 12 580 automobilt tartottak nyilván egész Csehországban, ma ez a szám meghaladja az 5,6 milliót.

 

Akkor és most: házasság

Itt most nem valami családi eseményre kell gondolni, hiszen az autógyártásban azt a pillanatot nevezik így, amikor a karosszéria találkozik a hajtáslánccal (motor-futómű).

Václáv Klement zsenialitása abban rejlett, hogy felismerte: amíg a „házasságok” száma ilyen alacsony az üzemben, nem lehet gazdaságosan autókat gyártani. De amíg a kormány a külföldi típusok behozatalát korlátozta a cseh ipar védelmére, addig ő a futószalagban látta a megoldást. Egy ilyen beruházás már akkoriban sem volt olcsó, ezért ezt megvalósíthassák, az L&K csatlakozott a ŠKODA csoporthoz.

 

Akkor és most: kerekek szerelése

Az első lépés a sorozatgyártás felé egy új, négyszintes karosszériaüzem volt, amelyet Mladá Boleslavban építettek. Az 1926-ban épült új központ az alagsorban egy raktárból, a földszinten a fából készült karosszériaelemek előállítására szolgáló műhelyből, az első emeleten pedig kárpitos műhelyből állt. A második emeleten a fából készült alkatrészeket szerelték össze egy vázzá, amelyeket a harmadik emeleten fémlemezekkel borítottak be, majd negyediken végezték a festésüket.

 

Akkor és most: végső összeszerelés

 

Ez a rendszer azonban csak előzetes ízelítőt adott a futószalag lehetőségeiről. 1928. áprilisában a társaság letette egy másik épület alapját. A mechanikai műhely nevet viselő épület egy 200 méter hosszú és 130 méter széles csarnok volt. Az építkezés röviddel 1928 vége előtt fejeződött be, és 1929-ben kezdte meg a termelést. A műhelyt alvázak összeszerelésére, motorok és sebességváltók gyártására használták. A két épületet később összekapcsolták – a negyedik emeletén elkészült karosszériákat egy hídon keresztül szállították a mechanika műhelybe, ahol a motorokkal és alvázakkal összeszerelték. Ez azt jelentette, hogy a futószalag-gyártási rendszer teljes volt. Ezzel a ŠKODA a világ egyik első autógyártójává vált, amely jó minőségben, gyorsan és ezáltal olcsón tudott autókat gyártani. Ez súlyos csapást jelentett minden helyi versenytárs számára, és a vállalat hamarosan vezető piaci pozícióba került. 1930-ban a gyártósor már napi 25 járművet tudott előállítani. Néhány finomításnak, valamint a három műszakos termelés bevezetésének köszönhetően a ŠKODA a napi kapacitását 85 járműre tudta növelni. 

 

Akkor és most: kiszállítás

 

Előző

Következő

Hozzászólás írása

Pin It on Pinterest

Tetszett?

Oszd meg másokkal is!