Lovat már mindenki látott, mégis hajlamosak vagyunk a mindennapokban úgy kezelni, mint aminek nincs háta, és egyből átesni a másik oldalára. Így vagyunk (nem is) kicsit az elektromos autózás favorizálásával, és a hagyományos belsőégésű motorok temetésével is.

A zéró emisszió mítosza

Szögezzük le: zéró emisszió nem létezik, legfeljebb nem tudunk róla. Az elektromos autók legfőbb előnyének azt szokták felhozni, hogy nincsen károsanyag kibocsájtásuk. Pedig ez, ahogy a fenti kép is mutatja, csakis lokálisan igaz, tehát abban a formában, hogy a használás helyen nem termel károsanyagot. A Föld problémája azonban nem a lokális éghajlat változása, hanem a globális klímaváltozás. Tehát az egészségünk szempontjából hasznos, ha nem a belvárosban keletkezik a széndioxid, a Földnek azonban teljesen mindegy. A benzines és dízel autók CO2 kibocsátását pontosan tudjuk, hiszen azt kötelező közzétenni a gyáraknak. Az elektromos autóknál ez az adat ebben a rublikában nulla, pedig ez messze nem igaz. Ha most az áramtermelés CO2 kibocsájtását nem is vizsgáljuk, csupán az akkupakk előállítása is hatalmas teher a környezet számára. Miért? Mert 1 kWh tárolókapacitás előállítása 140 kg CO2 kibocsátásával jár. De miért gond ez? Azért, mert a vásárlók azt várják az elektromos autóktól, amire nem igazán alkalmasak: hogy nagy legyen a hatótávjuk. Ehhez pedig egyre nagyobb akkumulátorok kellenek, jelenleg egy 100 kWh-ás akkumulátorral például kb. 500-550 kilométert lehet megtenni és még ez sem éri el a benzines modellek hatótávját, a dízelekről nem is beszélve. Könnyen kiszámítható, hogy egy ilyen modell megvásárlásának pillanatában már a levegőbe engedtünk minimum 14 tonna (!) CO2-t. Ez tíz évre vetítve napi 5 kg CO2-t jelent akkor is, ha egyetlen métert nem megyünk vele. És könnyen lehet, hogy egész életünkben csak néhány alkalommal fogjuk ezt a hatótávot kihasználni, tehát már a gyártáskor kibocsájtott hatalmas mennyiségű CO2 teljesen feleslegesen került a levegőbe, hiszen benzines vagy dízel autó esetén a CO2 kibocsájtás a használattal arányos.

Mi lehet a megoldás?

A válasz egyszerű: a céljainknak és szokásainknak, és ne a hype-nak megfelelő modellt válasszunk. Ha sokat járunk városban, és csak nagyon ritkán (évente 1-2 alkalommal) megyünk hosszabb utakra, akkor az elektromos autók vagy a carsharing a megoldás. Ha vontatni szeretnénk válasszunk bátran dízelt, hiszen az elektromos autók vontatásra teljesen alkalmatlanok, és a benzines autók sem a legideálisabbak ilyen célra. Ha sokat autózunk és hosszú távolságokat kell megtenni, akkor a benzines vagy a plug-in hibrid modellek az ideálisak. Röviden tehát: ne egy megoldásban gondolkodjunk. A ŠKODA modellkínálata minderre kínál megoldást, hiszen a dízel KODIAQ akár 2,5 tonnát is képes vontatni, a korszerű TSI benzinmotorok minden modellben több teljesítményváltozatban is elérhetők, jövőre pedig már a szalonokba kerül a nemrég bemutatott CITIGOe iV, illetve a plug-in hibrid SUPERB iV is.