fbpx
SKODA SUPERB iV

Merjek még dízel vagy benzines autót venni?

Lovat már mindenki látott, mégis hajlamosak vagyunk a mindennapokban úgy kezelni, mint aminek nincs háta, és egyből átesni a másik oldalára. Így vagyunk (nem is) kicsit az elektromos autózás favorizálásával, és a hagyományos belsőégésű motorok temetésével is.

Persze nem igazán magunkat kell emiatt hibáztatnunk, hiszen a politika hatására, amely az autók által kibocsátott légszennyezést állítja be minden probléma forrásának, minden autógyár őrült összegeket öl az elektromos mobilitás fejlesztésébe, és így annak népszerűsítésébe.

Pedig ha egy pillantást vetünk Európa nitrogén-oxid térképére, elég furcsa dolgot láthatunk. A kép alapján azt hihetnénk, hogy szinte minden autó hirtelen a Pó-vidékre illetve Észak-Németországba vándorolt. Persze nem erről van szó. Mindössze az a helyzet, hogy a képen a legszennyezettebb részeken működik a legtöbb hőerőmű, ami ugye mit termel? Áramot…

Talán ebből is látszik, hogy a probléma ilyen jellegű – elektromos autó jó, belsőégésű (pláne dízel) motor rossz – leegyszerűsítése  közel sem fedi a valóságot. A probléma ennél jóval összetettebb. Ha tényleg élni akarunk a Földön nem csak mi, de még a gyerekeink is, akkor nem elég bűnösnek kiválasztani egy-egy tevékenységet (pl. személyautók), hanem a teljes képet kell néznünk. 

A zéró emisszió mítosza

Szögezzük le: zéró emisszió nem létezik, legfeljebb nem tudunk róla. Az elektromos autók legfőbb előnyének azt szokták felhozni, hogy nincsen károsanyag kibocsájtásuk. Pedig ez, ahogy a fenti kép is mutatja, csakis lokálisan igaz, tehát abban a formában, hogy a használás helyen nem termel károsanyagot. A Föld problémája azonban nem a lokális éghajlat változása, hanem a globális klímaváltozás. Tehát az egészségünk szempontjából hasznos, ha nem a belvárosban keletkezik a széndioxid, a Földnek azonban teljesen mindegy. A benzines és dízel autók CO2 kibocsátását pontosan tudjuk, hiszen azt kötelező közzétenni a gyáraknak. Az elektromos autóknál ez az adat ebben a rublikában nulla, pedig ez messze nem igaz. Ha most az áramtermelés CO2 kibocsájtását nem is vizsgáljuk, csupán az akkupakk előállítása is hatalmas teher a környezet számára. Miért? Mert 1 kWh tárolókapacitás előállítása 140 kg CO2 kibocsátásával jár. De miért gond ez? Azért, mert a vásárlók azt várják az elektromos autóktól, amire nem igazán alkalmasak: hogy nagy legyen a hatótávjuk. Ehhez pedig egyre nagyobb akkumulátorok kellenek, jelenleg egy 100 kWh-ás akkumulátorral például kb. 500-550 kilométert lehet megtenni és még ez sem éri el a benzines modellek hatótávját, a dízelekről nem is beszélve. Könnyen kiszámítható, hogy egy ilyen modell megvásárlásának pillanatában már a levegőbe engedtünk minimum 14 tonna (!) CO2-t. Ez tíz évre vetítve napi 5 kg CO2-t jelent akkor is, ha egyetlen métert nem megyünk vele. És könnyen lehet, hogy egész életünkben csak néhány alkalommal fogjuk ezt a hatótávot kihasználni, tehát már a gyártáskor kibocsájtott hatalmas mennyiségű CO2 teljesen feleslegesen került a levegőbe, hiszen benzines vagy dízel autó esetén a CO2 kibocsájtás a használattal arányos.

 

Mi lehet a megoldás?

A válasz egyszerű: a céljainknak és szokásainknak, és ne a hype-nak megfelelő modellt válasszunk. Ha sokat járunk városban, és csak nagyon ritkán (évente 1-2 alkalommal) megyünk hosszabb utakra, akkor az elektromos autók vagy a carsharing a megoldás. Ha vontatni szeretnénk válasszunk bátran dízelt, hiszen az elektromos autók vontatásra teljesen alkalmatlanok, és a benzines autók sem a legideálisabbak ilyen célra. Ha sokat autózunk és hosszú távolságokat kell megtenni, akkor a benzines vagy a plug-in hibrid modellek az ideálisak. Röviden tehát: ne egy megoldásban gondolkodjunk. A ŠKODA modellkínálata minderre kínál megoldást, hiszen a dízel KODIAQ akár 2,5 tonnát is képes vontatni, a korszerű TSI benzinmotorok minden modellben több teljesítményváltozatban is elérhetők, jövőre pedig már a szalonokba kerül a nemrég bemutatott CITIGOe iV, illetve a plug-in hibrid SUPERB iV is.

ŠKODA CITIGOe iV: az első elektromos ŠKODA

A márka 124 éves történetében egy új fejezetet nyitott a CITIGOe iV, amely a hamarosan több tagúra bővülő elektromos ŠKODA választék első tagja. 265 kilométeres hatótáv, 5 ajtó és zéró-emisszió.A nevében lévő e betű talán nem kell magyarázni. De miért iV (ejtsd...

bővebben

ŠKODA CITIGOe iV: az első elektromos ŠKODA

A márka 124 éves történetében egy új fejezetet nyitott a CITIGOe iV, amely a hamarosan több tagúra bővülő elektromos ŠKODA választék első tagja. 265 kilométeres hatótáv, 5 ajtó és zéró-emisszió.A nevében lévő e betű talán nem kell magyarázni. De miért iV (ejtsd...

bővebben

Pin It on Pinterest

Tetszett?

Oszd meg másokkal is!