A sebességtartó automatika, népszerűbb nevén tempomat, szinte minden mai autóban megtalálható, vagy elérhető. Elsőre nem egy túl izgalmas funkció, a modern változatok azonban sokkal többre képesek, mint az egyszerű sebességtartás. De hogyan is működik a sebességtartó automatika?

Az állandó sebesség fenntartására szolgáló különféle megoldások alig valamivel fiatalabbak, mint maguk az autók – először a 20. század elején jelentek meg! A ma ismert modern sebességtartó automatikák őse az 1940-es évekből származik, de csak az elmúlt évtizedekben terjedtek el, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a vezetőtámogató rendszerek. A sebességtartó automatikák az utóbbi időben rohamos fejlődésen mentek keresztül.

A hagyományos tempomatról, ahol az autó csak a beállított sebességet tartja, gyorsan áttértünk az adaptív tempomatra (ACC), amely radar vagy kamera segítségével képes távolságot tartani az elöl haladó járműtől. Innen pedig már csak egy kis lépés volt az „okosabb”, prediktív adaptív sebességtartó automatika.

A Škoda modellekben a sebességtartó automatika az első generációs Octaviában jelent meg, az 1999-es modellévben. Akkoriban ez egy feláras extra volt. Az adaptív sebességtartó automatika, amely egy lényegesen összetettebb és drágább eszköz, 2013-ban érkezett, és ismét az Octavia kapta meg először, ezúttal a harmadik generációban. A 2019-es faceliftes Superb pedig volt az Škoda, amely prediktív adaptív tempomattal is megvásárolható volt.

Tempomat, de nem mindegy, hogy milyen

A szakértők szerint fontos megkülönböztetni a tempomat különböző formáit. „A klasszikus tempomat a motorvezérlő egység része, és egyszerű funkciója van: ez az egység vezérli a motort, és megpróbálja állandó sebességen tartani az autót” – magyarázza Ondřej Sychrovský, aki a Škodánál a sebességtartó automatikák fejlesztésén dolgozik. „Ez a klasszikus tempomat nem kapcsolódik a fékekhez, így ha lejtőn lefelé kell tartani a sebességet, azt csak motorfékezéssel tudja megtenni” – teszi hozzá.

Az adaptív sebességtartó automatika okosabb. Az első radarvezérlő egység látja el a sebesség szabályozását, amely az adaptív sebességtartó automatika lényeges eleme. Ez az egység pedig összeköttetésben áll az autó többi rendszerével. „Lassítani tud a motorral és a fékekkel, gyorsítani, és automata váltó esetén természetesen a sebességváltásról is gondoskodik” – mondja Sychrovský. Ezekkel a beavatkozásokkal nemcsak a beállított sebességet igyekszik állandóan tartani, hanem az elöl haladó autótól való állandó távolságot is. Ha az elöl haladó autó a beállított sebességnél lassabban halad, a tempomat automatikusan lelassít. Ha az előttünk haladó autó felgyorsul, autónk is követni fogja.

Ma már az adaptív sebességtartó automatika nemcsak a radaradatokat, hanem az autó kameráját is használja a vezérléshez. „A radar jobban képes a mozgó tárgyak követésére és a távolság kiszámítására, míg a kamera jobban alkalmas az álló tárgyak követésére, a szögek meghatározására és a tárgyak sávokhoz rendelésére” – magyarázza Ondřej Sychrovský, hozzátéve, hogy mindkét érzékelő adatai hasznosak a hatékony sebességtartó automatika számára. Az adatok ilyen fúziójának köszönhetően az adaptív sebességtartó automatika már nemcsak a forgalmi dugókban való vezetést tudja kezelni, amikor az autók gyakran megállnak, hanem az álló járművekre is képes reagálni.

Egyre okosabb és okosabb

A kamera egyéb adatforrásokkal együtt lehetővé teszi, hogy a sebességtartó automatika más funkciókat is ellásson. A prediktív adaptív sebességtartó automatikának szüksége van a kamera képadatai mellett a térképadatokra is. Képes reagálni az aktuális sebességkorlátozásokra, előre tudja, hol kezdődik egy lakott terület, és hol van egy kanyar. A vezérlési logika ezután kiszámítja, hogy mikor kell elkezdeni csökkenteni a sebességet, hogy az autó biztonságosan áthaladjon a kanyaron, vagy a megengedett sebességgel hajtson be a lakott területre.

A sebességtartó automatika egy másik lehetséges funkcionális kiterjesztése a kooperatív adaptív sebességtartó automatika. Ez rendelkezik a prediktív tempomat összes funkciójával, de adatokat kap a jármű-jármű és a jármű-infrastruktúra kommunikációs rendszerektől is. Ennek eredményeként a sebességtartó automatika figyelmeztetést kaphat az előttünk lévő forgalmi dugóról, és elkezdhet lassítani, mielőtt a jármű érzékelői meglátnák az álló forgalmat. A rendszer két járművet is képes kényelmesen kezelni, ha az autók kommunikálni tudnak egymással. Jelenleg csak néhány autó képes erre – a rendszerek fejlesztése még folyamatban van, és a jövőben a Škodákban is találkozhatunk velük.

Ez is azt bizonyítja, hogy milyen gyorsan változnak a dolgok a korábban unalmasnak tartott funkciók, így a  tempomatok terén is. „A sebességtartó automatikára például nincs külön jogszabály, de az Euro NCAP már most is részletesen teszteli, és értékeli, hogy miként reagál az adott helyzetekre” – mutat rá Sychrovský. Az autógyártók ezért is igyekeznek tovább fejleszteni a sebességtartó automatikát. „Megbízhatóbbá, robosztusabbá, könnyebben használhatóvá és biztonságosabbá akarjuk tenni” – mondja. A Škoda a Volkswagen-csoport platformjainak részét képező megoldást használ, de ettől függetlenül a cseh autógyártónak számos problémát magának kell megoldania: így minden modellen külön kell tesztelni a megoldást, és a vezérlési rendszert is házon belül kell a modellekhez hangolni.

Sychrovský szerint a sebességtartó automatika fejlesztése a még nagyobb megbízhatóságra, és az új funkciókra összpontosít: például a piros lámpákra vagy az elsőbbségadás kötelező és a STOP táblákra való reagálás képessége is a tervek között szerepel. Mivel a prediktív adaptív sebességtartó automatika már képes magától gondoskodni a sebességről, és képes kezelni bizonyos forgalmi helyzeteket, amikor az autónak lassítania vagy gyorsítania kell, kevesebb vezetői beavatkozásra van szükség, és fejlesztésük fontos lépés az autonóm vezetés felé – mondja Sychrovský, aki bepillantást enged a jövőbe, ahol nagyobb szerepet kap majd a járművek közötti összekapcsolhatóság és kommunikáció, valamint általában az autonóm vezetés.

Ismered ezeket a funkciókat?

Stop and Go

A legtöbb Škodában (Octavia, Karoq, Superb, Kodiaq, Elroq) már van adaptív tempomat Stop and Go funkcióval, amely lelassít, sőt meg is áll egy akadály vagy az előttünk haladó autó előtt, majd automatikusan újraindul. Ondřej Sychrovský elmagyarázza, hogyan működik ez a kézi sebességváltós autókban: „Lefelé kell váltani, és végül üresbe kell tenni az autót, de a lassítást automatikusan szabályozza a rendszer. Ezután a vezető gondoskodik az elindulásról, a sebességtartó automatika pedig végig aktív marad”. A sebességtartó automatika prediktív kialakítása a kereszteződésekre is képes reagálni. „Lassít, de a sebességtartó automatika még nem tudja, hogy van-e ott olyan jármű, amelynek az autónkkal elsőbbséget kell adni, így a vezetőnek kell megítélnie a helyzetet, és szükség esetén megállnia” – magyarázza a fejlesztő. A modern prediktív sebességtartó automatika ugyanígy reagál a körforgalmakra is – az autó csökkenti a sebességét, hogy biztonságosan áthaladjon a körforgalmon, de a vezetőnek természetesen figyelnie kell a körforgalom forgalmára.

Travel Assist

A sávtartó rendszerrel együtt a Škoda modellekben az adaptív sebességtartó automatika a Travel Assist funkció része, amely nemcsak a sebességet, hanem a kanyarodást is kezeli. A két rendszer közötti együttműködésnek köszönhetően a Travel Assist zökkenőmentesebben és megbízhatóbban működik. A jövőben pedig ez lesz az alapja a magasabb szintű autonóm vezetésnek.