Nemcsak a Škoda elkötelezett a fenntarthatóság mellett – az egész európai energiaipar a fenntarthatóságot tekinti elsődleges céljának. Megmutatjuk, hogyan állítják elő a villamos energiát, beleértve az elektromos autók meghajtásához szükséges áramot is, megújuló forrásokból.

A fenntartható energiatermelés segít csökkenteni az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív hatását. Ez teszi a jövő egyértelmű útjává. „A természet a legértékesebb dolog, amink van” – mondja Petr Pavlík, az Ostravai Műszaki Egyetem munkatársa az alábbi videó elején.

Szél

Petr Pavlík szerint három fő módja van a megújuló forrásokból történő energiatermelésnek. Az első a szél. A szélturbinák szél által hajtott rotorjai generátorokat forgatnak, amelyek villamos energiát termelnek. „A szél már viszonylag alacsony, 10 km/h körüli sebességgel is képes mozgásba hozni egy turbinát” – mondja Pavlík. „Ilyen alacsony sebességnél az erőmű teljesítménye mondjuk 25 kW, szemben a 2000 kW-os maximummal, amire tervezték.”

Az energiahálózat szempontjából tehát a szélerőművek építésének ott van értelme, ahol viszonylag állandó és stabil szél fúj. Az egyik ideális helyszín a Balti-tenger, ahol Németország több mint 54 000 MW beépített szélenergia-kapacitással rendelkezik. „Vannak kis helyi források, mikroturbinák is, de ezek kapacitása mindössze néhány száz watt, ami elég ahhoz, hogy egy nyaralóban égjen a villany” – teszi hozzá Pavlík, jelezve, hogy a szélenergia még kis léptékben is segíthet.

Víz

A vízerőművek a tiszta energia előállításának egy másik módszere. Ezekben a létesítményekben az áramot turbinákhoz csatlakoztatott generátorok állítják elő, amelyeken keresztül víz áramlik. Norvégia az európai bajnok a vízenergia felhasználásában, az elektromos energia 99%-át ilyen módon állítja elő. „Bár a víz óriási energiapotenciállal rendelkezik, globális energetikai szempontból csak igazán erős vízfolyásokon van értelme vízerőműveket építeni. Megfelelő körülmények között azonban a vízenergia a helyi energiaszektorhoz is érdemben hozzájárulhat” – mondja Pavlík.

Európában már most is van egy minimális számú olyan helyszín, ahol új vízerőműveket lehetne építeni a természetbe való masszív beavatkozás nélkül. Valamivel több lehetőség van az úgynevezett szivattyús-tárolós erőművek számára. Ezek úgy működnek, hogy a csúcsidőn kívüli órákban vizet szivattyúznak a magasabban fekvő víztározókba, majd ezt a vizet turbinákon keresztül engedik ki a csúcsigény kielégítésére. Az új szivattyús-tározós projektek tervei különböző készültségi fokon vannak.

A Nap

Pavlík szerint a megújuló energiaforrások közül jelenleg a fotovoltaikus erőműveknek van a legnagyobb jövőjük. Előnye, hogy szinte bárki feltehet egy napelemet a háza tetejére, ugyanakkor ugyanezen panelekből naperőművek is építhetők. Ezek különböző barnamezős területeken, gyárak tetején vagy akár parkolóházak tetején is felbukkanhatnak. „A napenergia már régóta a leggyorsabban növekvő megújuló energiaforrás Európában” – mondja Petr Pavlík. A fotovoltaikát az is előnyössé teszi, hogy egyszerű elvénél fogva minimális karbantartást igényel: a panelre érkező napsugarak közvetlenül áramot termelnek. „Természetesen a panel csak akkor működik, ha süt a nap, ezért az energiát tárolni kell, akár akkumulátorokban, akár vízmelegítéssel vagy hidrogén előállításával” – mondja Pavlík, és ezzel a megújuló energiaforrások kérdésének egy másik dimenzióját is érinti.

Természetesen nem ezek az egyetlen megújuló energiaforrások. De az árapály- és hullámerőművek vagy a geotermikus források földrajzilag korlátozottak. A marginális, kis léptékben hasznos források közé tartoznak a rizsszem nagyságú szél-mikroturbinák, vagy a hőmérséklet-különbség elvén működő termoelektromos generátorok által termelt villamos energia. Az utóbbi időben sokat beszéltek a magfúzióról, amely, ha valaha is sikerül stabilan létrehozni, alapvető áttörést jelent majd az energiaiparban. „Eddig a sikerek ezen a területen nagyon kis léptékűek voltak, és bár időről időre beszélnek jelentős előrelépésekről, az út még hosszú” – mondja Pavlik.

A fenntarthatóság és a Škoda

A Škoda egyre nagyobb mértékben használ megújuló energiaforrásokat az autógyártás során, így jelentősen csökkenti a gyártás során keletkező CO2-kibocsátást. A vrchlabí-i alkatrészgyár 2020 vége óta teljesen szén-dioxid-semleges mérleggel működik; a vállalat fennmaradó két csehországi üzeme 2030-ra teljesen szén-dioxid-semleges lesz; míg az indiai gyártóüzemek a tervek szerint már 2025-ben elérik ezt a célt. A megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználásán túl a vállalat fenntarthatósági intézkedéseinek sora magában foglalja a hulladék újrahasznosítását, a fenntartható anyagok használatát, az erőforrás-takarékos eljárásokat és nagymértékben a környezetbarát logisztikát.

A cseh autógyártó emellett nagymértékben fektet be fotovoltaikus rendszerekbe, amelyeket fokozatosan telepít például a gyártási helyszíneken vagy a szervizközpontokban. A Cseh Köztársaság legnagyobb tetőtéri fotovoltaikus rendszerét, amely közel 6000 napelemmodulból áll, a Škoda alkatrészközpont és a logisztikai épület tetejére telepítették. Az indiai Pune-i gyártóüzemben szintén napelemek vannak elhelyezve: itt lenyűgöző 25 770 fotovoltaikus modul található.

Az intelligens logisztika szintén hozzájárul a fenntarthatóság növeléséhez. Ezért a Škoda újrahasznosítható csomagolást használ az alkatrészek és alkatrészek szállításához. A magas újrahasznosítási arányok és a már újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagok széleskörű felhasználása hozzájárul a kibocsátás további csökkentéséhez.