Az új, negyedik generációs Škoda Superb idén ősszel mutatkozik be, 90 évvel az 1934 és 1949 között gyártott, történelmi jelentőségű első Superb modell bemutatása után. A következő Superb modell bemutatására több, mint 50 évet kellett várni. 2001-ben jelent meg ugyanis a modern Škoda Superb első generációja, amely a Škoda márka felső-középkategóriába való visszatérését jelezte. A sikertörténet következő fejezete 2008-ban kezdődött a Škoda Superb második generációjának bevezetésével. A Superb először ennél a genrációnál volt elérhető két karosszériaváltozatban, amelyek a legmodernebb asszisztencia-rendszereket kínálták. A 2015 óta piacon lévő harmadik generáció az első olyan Superb sorozat, amely a konszern moduláris MQB platformjára épül. A kínálat 2019-ben egy plug-in hibrid változattal – a Superb iV-vel – bővült.

Történelmi Škoda Superb, 1934-1949

Mire a történelmi Superb 1934-ben gyártásba került, a Škoda már több csúcsmodellt is gyártott. A Superb azonban ezekhez képest is több szempontból innovatív volt; a fedélzeti kábelezés az akkoriban új, 12 V-os rendszerrel működött, amelyet a mai napig használnak az autókban. Kortársaihoz hasonlóan a Superb is újszerűen megtervezett alvázra épült. A hagyományos, csatornaszelvényes hosszanti vázat egy fejlett gerincváz váltotta fel, amely egy középső csővel rendelkezett, és elöl két keresztmerevítőre oszlott. Ez a kialakítás nem csak azt tette lehetővé, hogy a kardántengely a váz csövében kapjon helyet, hanem több helyet teremtett a független felfüggesztésnek is, amely kiváló menetkomfortot biztosított. A Superb volt a márka első olyan modellje is, amely mind a négy kerékre egykörös hidraulikus fékrendszerrel rendelkezett.

A gyártás során az autókba 1938-ban kezdték beépíteni a frissen kifejlesztett OHV vezérléssel ellátott motorokat. És ellentétben néhány elődjével, például a luxus Hispano-Suizával, a Superbet teljes egészében házon belül fejlesztették ki. A karosszéria, amely 1939-ben jelentős modernizáláson ment keresztül. Favázra szerelt külső fémlemezeket kapott, ami lehetővé tette, hogy a Superb többféle karosszériaváltozatban készüljön; a 13 éves gyártási időszak alatt öt polgári és három katonai változatot gyártottak.

SV vagy OHV motorokkal volt kapható, 40,5 és 70,7 kW közötti teljesítménnyel és 2.492 és 3.991 cm3 közötti hengerűrtartalommal. A motorok többsége hathengeres volt, kivételt képezett a Superb 4000, amely V8-as motorral rendelkezett a motorháztető alatt. Ez azt jelentette, hogy a Superb 4000 volt a legnagyobb teljesítményű és a legnagyobb lökettérfogatú a sorozatban. A kevés fennmaradt Superb 4000-es egyike ma a Mladá Boleslav-i Škoda Múzeum legértékesebb kiállítási tárgyai közé tartozik. A Superb valamennyi változatából mintegy 900 polgári és 1600 katonai járművet gyártottak 1934 és 1949 között.

A zászlóshajó visszatérése, 2001-2008

A 2001-es év a Škoda márka számára számos kiemelkedő eseményt tartogatott, többek között a Volkswagen-csoporthoz történt csatlakozás tízéves évfordulóját. Bemutatkozott s Škoda Fabia szedán kivitele, és a márka bevezette a praktikus innovációkat tartalmazó, jellegzetes Simply Clever koncepcióját is. Az év fő eseménye azonban a Superb limuzin bemutatása volt 50 év szünet után. Ez növelte a Škoda márka ismertségét, és a felső-középkategóriás autók gyártói közé emelte. A 2001 szeptemberében a Genfi Autószalonon bemutatott Superb első generációja a PL 45 alvázplatformra épült, amely az akkoriban futó Vw Passat Kínában gyártott változatának a padlólemeze volt. Mindez azt jelentette, hogy a modell mára már legendássá vált hátsó lábtérrel rendelkezett.  

A széria színes motorkínálattal is büszkélkedhetett, benzines és dízel hajtásláncokat egyaránt kínáltak hozzá. Az 1,8 literes négyhengeres turbótól kezdve a 110 kW (150 LE) teljesítményű 1,8 literes négyhengerestől a csúcsváltozatig – a 2,8 literes V6-os 142 kW (193 LE) teljesítményűig. A modell számos újdonságot is hozott magával a Škoda márka számára, köztük a bi-xenon fényszórókat, a Tiptronic automata sebességváltót, a Coming Home világítási rendszert és az elektronikusan vezérelt fékasszisztenst, amely a fékhatást fokozta. A többlengőkaros első felfüggesztés és a hosszirányban elhelyezett motorok szintén egyedülállóak voltak a Škodák között. 2006-ban az első generációs Superb ráncfelvarráson esett át, amelyen megjelent a védjegyévé vált C-alakú hátsó lámpakoncepció is.

A második generáció 2008-2015-ig

A modell második generációja tovább emelte a márkát a kategóriában. Az karosszériaváltozatok száma nőtt, hiszen a klasszikus limuzin formát megőrizve immár limuzin/5 ajtós modellként (mindjárt elmagyarázzuk) kínálták az új szériát, és 2009-ben megérkezett a várva-várt Combi is, hatalmas 633 literes csomagtérrel. Az alap ebben az esetben az A5-ös Octavia (második generáció) megnyújtott padlólemeze volt. Az volt az oka annak, hogy a modell hosszához képest keskenynek tűnt. Csehországban ennek okán a köznyelvben tacskóként emlegették a modellt.

Az extrák listája tovább nőt: a bi-xenon fényszóró megkapta az AFL rendszert, amely már képes volt kitakarni a fénycsóvából a szemből érkezőket, elől-hátul tolatóradar volt rendelhető, megjelent a nappali menetfény, és most először a hat vagy hétfokozatú DSG váltó is. A legnagyobb újdonságot mégsem ezek jelentették, hanem a TwinDoor rendszer. Ez lehetővé tette, hogy a limuzin változatban a hátsó ajtót az üvegfelülettel együtt – 5 ajtós módon – vagy csak a lemez csomagtartóval nyissuk fel. Érdekesség, de ez a rendszer később a BMW kínálatában is megjelent.

A bevezetéskor a benzinmotorok között négy, a Volkswagen-csoporttól származó egység szerepelt; a 92 kilowattos (125 LE; 123 LE) 1,4 literes, soros négyhengeres (I4) TFSI (turbófeltöltővel és réteges üzemanyag-befecskendezéssel), valamint a 118 kW-os (160 LE; 158 LE) 1,8 literes I4 TFSI. A zászlóshajónak számító 3,6 literes 191 kW (260 LE; 256 LE) teljesítményű FSI VR6 motor (a Passat R36-ba épített motor áthangolt változata) összkerékhajtással és hatfokozatú, közvetlen sebességváltóval (DSG) készül. A Škoda Superb 3.6 FSI 4×4 végsebessége 250 km/óra, a 0-100 km/óra gyorsulás pedig 6,5 másodperc.

A dízelmotorok között szerepelt a 2,0 literes I4-es turbófeltöltős közvetlen befecskendezéses (TDI), Pumpe-Düse befecskendezéssel, amely 103 kW (140 LE; 138 LE) teljesítményű volt, a 2,0 literes I4 TDI 125 kW (170 LE; 168 LE) teljesítményű, common rail rendszerű, valamint a 77 kW (105 LE; 103 LE) teljesítményű 1,9 literes I4 TDI, amely a Greenline változathoz is elérhető volt, csökkentett üzemanyag-fogyasztással.

A Superb harmadik generációja 2015-től.

2015 februárjában Prágában mutatták be a Superb harmadik generációját ferdehátú karosszériaváltozatban, amelyet néhány hónappal később a kombi változat követett. A Volkswagen-konszern moduláris MQB platformját használva a Škoda Superb harmadik generációja immár a legújabb technológiákat kaphatta meg. A modell először részesült a DCC adaptív futómű, a háromzónás klímaberendezés és az olyan asszisztensrendszerek előnyeiből, mint a Traffic Jam Assist és a Emergency Assist. Az adaptív sebességtartó automatika ACC, a sávtartó asszisztens és a Travel Assist is elérhető volt a Superb modellpalettájához.

A Simply Clever funkciók száma is jelentősen nőtt; a Škoda most először kínálta például a virtuális csomagtérnyitó pedált, a hátsó utasok számára 230 V-os csatlakozót és a két első ajtó paneljében elhelyezett esernyőket. A 2019-es ráncfelvarrás után a harmadik generációs Superb további korszerű felszereléseket kapott, például Matrix-LED fényszórókat, Predictive Adaptive Cruise Controlt és KESSY kulcs nélküli nyitást minden ajtóhoz. A legfontosabb, hogy a széria egy új változattal bővült – a plug-in hibrid Superb iV-vel, 1.4 TSI PHEV motorral.

A bevezetéskor a benzinmotorok között négy, a Volkswagen-csoporttól származó egység szerepelt; a 92 kilowattos (125 LE; 123 LE) 1,4 literes, soros négyhengeres (I4) TFSI (turbófeltöltővel és réteges üzemanyag-befecskendezéssel), valamint a 118 kW-os (160 LE; 158 LE) 1,8 literes I4 TFSI. A zászlóshajónak számító 3,6 literes 191 kW (260 LE; 256 LE) teljesítményű FSI VR6 motor (a Passat R36-ba épített motor áthangolt változata) összkerékhajtással és hatfokozatú, közvetlen sebességváltóval (DSG) készül. A Škoda Superb 3.6 FSI 4×4 végsebessége 250 km/óra, a 0-100 km/óra gyorsulás pedig 6,5 másodperc.

A Škoda Auto 2001 óta eddig több mint 1 550 000 Superbet gyártott minden típusból és generációból, ebből több mint 780 000 darab a harmadik generációs Superb. Az új, negyedik generáció ősszel érkezik. Különlegessége a márka történetében az lesz, hogy ez lesz az első a Superb modellek között, amely már Csehországon kívül fog készülni, Pozsonyban.