A világon minden egyes legyártott autó egyedi azonosító számot, úgynevezett VIN kódot kap. Elsőre betűk és számjegyek összevisszaságának tűnik, de van benne rendszer, és érdekes információkat rejt. Ismerd meg, hogy mit árul el Škodád alvázszáma neked.

Minden legyártott autóhoz egyedi azonosító szám tartozik, amelyeket egy külön szabvány egységesít, az úgynevezett VIN kód (Vehicle Identification Number, azaz járműazonosító szám), amit idehaza alvázszámként szoktunk emlegetni. Ezt először 1954-ben használták az Egyesült Államokban, de a VIN formátumot csak 1981-ben szabványosította az amerikai Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal. A VIN kód egy 17 számjegyű kód, amely valóban egyedileg azonosítja az autót, mivel egy kód csak 30 év múlva ismétlődhet meg. Ez azt is jelenti, hogy technikailag lehetséges, hogy egy ma gyártott autónak van egy 30 éves ikertestvére, ugyanakkor ez nagyon valószínűtlen. A Škoda az 1984-es modellév óta jelöli autóit VIN kóddal.

Világszintű gyártóazonosító (WMI)

A VIN kód formátuma alapvetően világszerte azonos, és sokféle információ feltárására használható. A VIN első három karaktere a gyártót azonosítja, ezt hívják WMI világkódnak, melynek az első két karaktere a gyártó régióját és származási országát jelöli, a harmadik pedig a konkrét márkákhoz van rendelve. „Csehország esetében a TJ-től TP-ig terjedő betűsorozatot használják, a Škoda pedig kifejezetten a TMB gyártói kódot használja” – magyarázza Jiří Vašina a Škodától, hozzátéve, hogy például Indiában MA-tól ME-ig terjedő kódok vannak, Japánban J-vel kezdődik, a kínai VIN-kódok elején egy L áll, Észak-Amerika országait pedig egy számmal azonosítják, így az USA az 1-es, Kanada a 2-es és így tovább. Európában az S-Z betűkkel kezdődő kódok vannak használatban, és mivel Németországban például a W kód van, a három betű WVW a Volkswagent jelöli. A WMI-kódot a gyártó székhelye szerinti ország erre feljogosított hatósága engedélyezi és jelöli ki a gyártónak.

Járműleíró szakasz (VDS)

Az alvázszám 4-9. karakterig tartó szakasza tartalmazza az úgynevezett járműleíró kódot, amely a szóban forgó autó modelljét azonosítja. Ennek formátuma a gyártótól függ. A Škoda olyan formátumot használ, amelyben a 9. pozíció egy „biztonsági kódot” tartalmaz, amely lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az alvázszám valódi, és nem csak egy véletlenszerű kreáció. „A Škoda gépkocsikban az alvázszámnak ezt a részét használják a karosszéria típusának, a motornak, az autó biztonsági rendszereire vonatkozó információknak és az autó típusának meghatározására. A Škoda Enyaq teljesen elektromos modellek esetében az alvázszám ötödik pozíciója a hajtáslánc teljesítményének megállapítására használható” – magyarázza Vašina. Az A betű a 109 kW teljesítményű autót jelöli, a B betű a 132 kW teljesítményű járművet, a 150 kW-ot a C betű jelöli, az E betű a 195 kW teljesítményű autókat, az F betű pedig a legnagyobb, 220 kW teljesítményű autót

Ebből a leírásból sok mindent meg lehet állapítani: például egy 1,5 TSI motorral szerelt Škoda Octavia Combi alvázszámkódja TMBJR8NX*PYxxxx. A VDS a J betűvel kezdődik, ami kombi karosszériát, bal oldali kormányzást és egytengelyes meghajtást jelez. Az alvázszám ötödik helyén lévő R betű az 1,5 TSI/110 kW-os motort jelzi. Az ezt követő 8-as számjegy a 2 első légzsákot, a 4 oldallégzsákot és a 2 fejlégzsákot kódolja. Az alvázszámkód hetedik és nyolcadik pozíciója az NX betűkkel az Octavia modellsorozatot jelöli, a következő pozícióban lévő csillag helyén pedig a teljes alvázszámkódból származtatott biztonsági kód szerepel. A P betű a 2023-as modellévet, az Y betű pedig a Mladá Boleslavban található gyártóüzemet jelenti. Az elektromos autóknak nincs külön karakterük: a VIN-kód ötödik, hetedik és nyolcadik pozíciójában lévő betűkombinációból lehet következtetni arra, hogy az autó tisztán elektromos meghajtású.

Ezután minden kód egyedi

A 10-17. tartó karakterek ezután egy egyedi kódot alkotnak (VIS, Vehicle Identifier Section), amely ismét tetszőlegesen létrehozható. Ebben az esetben a Škoda ismét a részletesebb „amerikai” formátumot használja (a VIN-kódok bevezetésének ötlete az USA-ból származik), ahol a 10. helyen lévő karakter az autó modellévét jelzi (ez feltétlenük azonos a gyártási évvel, amely eltérő lehet). A 2010-es évjárat az A betűt kapta, a 2011-es a B betűt és így tovább. Itt kell megjegyezni, hogy a VIN-számból általában kimarad az O, I és Q betű, hogy elkerüljék a 0, 1 és 9 számjegyekkel való összetévesztés lehetőségét. Az ebben a pozícióban lévő karaktert 30 évig nem lehet megismételni, és részletesebb szabályozás szabályozza. A Škoda gépkocsik VIN-jének 11. karaktere ezután azt a gyárat jelzi, ahol az autót gyártották. „A 0-tól 4-ig terjedő karakterek a Mladá Boleslav-i különböző üzemeket jelölik, míg a Kvasiny-i autóknál az 5-től 9-ig terjedő számjegyek vannak ebben a pozícióban. Ez azonban nem szigorú szabály: a gyártók betűket is használhatnak itt, és a Škoda is ezt teszi néhány esetben” – mondja Vašina.

Az alvázszámot általában a karosszérián, a motortér belsejében ütik be (leginkább elöl jobbra, egy fix, nehezen cserélhető részen), de az autó más részein is megtalálható, és ma már általában a szélvédő alatti bal első részen lévő táblán is jól láthatóan feltüntetik. A vészhelyzeti szolgálatok itt tudják meg az autó adatait az alvázszámból.

Ellenőrzésre is jó

Az alvázszámot számos szolgáltatás segítségével az autó előéletének ellenőrzésére is fel lehet használni. Így például megtudhatod belőle, hogy volt-e balesete, cserélték-e ki a motorját, átállították-e a kilométeróra állását stb. Ezért van az, hogy az autó valódi származásának eltitkolására még mindig előfordulnak VIN-manipulációk. Az alvázszámban szereplő részletes leírás azonban ma már rendkívül megnehezíti annak tényleges meghamisítását. „Vannak azonban olyan esetek, amikor egész karosszériaelemeket cserélnek ki, vagy akár egy járművet kettévágnak és egy másikhoz illesztenek. Ilyenkor minden eltérés az autó konfigurációja és az alvázszám kódjai között egyértelmű figyelmeztető jelnek kell lennie” – mondja Vašina, majd hozzáteszi: „Egy használt autó alvázszámának ellenőrzése vásárlás előtt mindenképpen ajánlott. Célszerű olyan, erre szakosodott cégek szolgáltatásait igénybe venni, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek a gyártók, a szervizek, a vizsgaállomások és a lopott járművek adatbázisaihoz is.”

Az alvázszám előtt

A VIN megjelenése előtt hogyan azonosították az autókat? Leginkább a motorjuk sorozatszáma alapján. Ráadásul az alvázszám kezdettől fogva megegyezett a motorszámmal. A legrégebbi L&K/Škoda járművek alvázszámának a vázon történő felkutatása azonban ma már általában nem könnyű feladat, sokszor lehetetlen küldetés. Csak az 1930-as évek óta van oda préselve, méghozzá pontosan meghatározott helyen – a helyét nem bízták a gyártásban dolgozók belátására. A Škoda különálló karosszériával és vázzal szerelt alvázas modelljein ezt a gyakorlatot 1973-ig követték. Hozzá kell tennünk, hogy az alváz sorozatszámának jelentősége logikusan nagyobb, mint a motor sorozatszámának, amelyet a jármű élettartama alatt többször is kicserélhettek.

Az egyik mérföldkő az önhordó karosszéria bevezetése volt, amelyet nem kellett külön vázzal kiegészíteni. Ennek eredményeként a karosszéria száma vette át az autó azonosításának főszerepét.